Közlekedési baleset bekövetkeztekor könnyen eluralkodhat rajtunk a pánik, ezért nagy segítség lehet, ha pontosan tudjuk, mik a teendők ilyenkor. Hogy zajlik a kárbejelentés? Hogyan kell kitölteni a baleseti bejelentőt? Milyen esetekben kell rendőrt hívni? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat leírásunkból!

Autójával minden esetben álljon meg!

Egy jelentéktelennek tűnő ütközésnél is gépjárművével meg kell állnia, nehogy cserbenhagyással vádolják! Meg kell győződni arról, hogy van-e valamilyen oka rendőri intézkedés kérésének, amely személyi sérülés esetén kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. Csak abban az esetben lehet a helyszínt megváltoztatni, ha nem történt személyi sérülés, és a baleseti helyzet sem vitatott.

A rendőri intézkedésig a vészvillogó működtetésével, elakadásjelző elhelyezésével a jármű(vek) baleset utáni helyzetét biztosítani kell.

Szükség esetén hívja a Mentőket!

Bármilyen személyi sérülésnél azonnal ki kell hívni a Mentőket, a Rendőrség kötelező értesítése mellett, mert a balesetből származó később felismert személyi sérülés legrosszabb esetben akár cserbenhagyásnak, kötelező segítségnyújtás elmulasztásának is tekinthető, amely már büntetendő cselekménynek számít.

MILYEN ESETEKBEN VAN SZÜKSÉG RENDŐRI INTÉZKEDÉSRE?

Bármilyen baleset bekövetkeztekor az első teendő a személyi sérülések ellátása. Ha bármelyik fél súlyosabb sérülést szenvedett, feltétlenül hívjunk mentőt, ám rendőrt kisebb személyi sérüléssel járó balesethez is hívnunk kell. Ezután gondoskodjunk az elakadásjelző háromszög kihelyezéséről is, a további balesetek elkerülése érdekében. Rendőri intézkedésre lehet még szükség abban az esetben is, amikor a felelősség kérdése vitatott a felek között, vagy ha valamelyik félnek nincs érvényes kötelező biztosítása. Egyéb esetekben rendőri intézkedés nélkül is rendezhetjük a kárbejelentést. Ne feledjük: amennyiben volt rendőrségi intézkedés, de erről még nem készült el a határozat, a kárbejelentést akkor is kötelesek vagyunk határidőn belül megtenni a biztosítónál!

A károsult a balesettől számított 30 napon belül köteles bejelenteni a kárt a károkozó biztosítójának. A károkozónak pedig a balesetet követő 5 napban van lehetősége saját biztosítójánál bejelenteni a káreseményt a körülmények teljes körű leírásával.

Amennyiben nem készült rendőrségi jegyzőkönyv a baleset helyszínén, úgy a baleseti bejelentő lap lesz a kárrendezés alapja. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ezt a lehető legpontosabban töltsük ki, ügyelve arra, hogy a másodpéldányon is minden információ jól látható legyen. A baleseti bejelentőn adjuk meg mindkét fél adatait, a kötelező biztosításra vonatkozó információkat, a baleset körülményeit, végül pedig lássuk el aláírással. A kék-sárga baleseti bejelentő kitöltése nem a felelősség elismerésére szolgál, ebből tehát készülhet akár két különböző verzió is, vitás kérdések esetén. Ha az egyik sofőr elismeri, hogy ő volt a felelős a balesetért, ezt a ’Megjegyzés’ rovatban fel kell tüntetni. A baleseti bejelentőn lerajzolhatjuk a baleset körülményeit, ám ügyeljünk arra, hogy a kitöltés után fotókkal is dokumentáljuk a helyszínt – minél részletesebb a dokumentáció, annál egyszerűbb lesz a károkat és a baleset körülményeit megítélni.

A kárbejelentésre való felkészülés már a helyszínen elkezdődik: lehetőleg fotókkal, akár videóval is dokumentáljuk az eseményeket, szerezzünk tanúkat, rögzítsük az elérhetőségüket. 

MI TÖRTÉNIK, HA EGYIK FÉLNÉL SINCS BALESETI BEJELENTŐ?

A kárbejelentést szerencsére már intézhetjük online is, a MABISZ ingyenesen letölthető E-kárbejelentő alkalmazása segítségével. A baleseti bejelentő app segítségével kényelmesen intézhetjük a kárbejelentést − a papír alapú verzióhoz hasonlóan adataink megadásával, és képek csatolásával. Amennyiben valamilyen oknál fogva az alkalmazás sem elérhető, és nem áll rendelkezésre olyan papírlap, amelyen a baleset körülményei rögzíthetők, úgy tanácsos a helyszínre rendőrt hívni.

Kötelező biztosításunk kiterjed arra, ha az Európai Gazdasági Térség és a Zöldkártya Rendszer valamely tagországában okozunk balesetet, ezért ezekben az országokban hasonlóképpen a kék-sárga kárbejelentőt használhatjuk, amennyiben a felelősség kérdése tisztázott. Károkozás esetén a balesetet a hazaérkezéstől számított 5 napban be kell jelentenünk saját biztosítónknál. Amennyiben nekünk okoztak kárt, kárigényünket intézhetjük közvetlenül a károkozó biztosítójánál, de nyelvi akadályok esetén lehetőségünk van úgynevezett kárrendezési megbízott segítségét kérni, aki a külföldi biztosító magyar nyelvű partnereként jár el. A kárrendezési megbízott csak abban az esetben járhat el ügyünkben, ha a balesetet az Európai Unió valamely tagországában üzembe helyezett gépjármű okozta – egyéb esetben a károkozó biztosítójához kell fordulnunk. Fontos tudni, hogy a kárigények elbírálása és a kárrendezés az adott ország jogszabályainak megfelelően történik. Ez alól kivételt képez az a szituáció, amikor külföldön egy magyar rendszámú autó okoz nekünk balesetet, ugyanis ilyenkor a kárrendezést magyar jogszabályoknak megfelelően intézhetjük.

Az autó kárbejelentés rögzítése után a biztosító először ellenőrzi, hogy van-e érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása a károkozó autónak és az díjjal rendezett-e, azaz az üzembentartó nem mulasztotta-e el befizetni az esedékes díjakat. Ha ez rendben van, akkor a biztosító kárszakértője, vagy szerződött kárfelmérő partnere 3-5 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a kárt szenvedett autóssal. (illetve a megbízott Javító műhellyel aki teljeskörűen intézi a kárügyet) A kárszakértő helyszíni szemle során az összes sérülést rögzíti a kárfelvételi jegyzőkönyv kitöltésével.

A kárfelvételi szemle közben a kárszakértő oda fogja adni (vagy nem) a kártérítési igény nyomtatványt kitöltésre. Ezzel bánjunk megfontoltan. A nyomtatvány kitöltése valójában a kárigény benyújtását jelenti. Azonban, ha kárigényünk összetettebb, az autó sérülésén kívül másra is kiterjed (elmaradt jövedelem vagy haszon, sérelemdíj stb.), akkor nem elégedhetünk meg a nyomtatvány kitöltésével

A kárszakértő a munka során összeveti a bejelentett eseményeket az autó vizsgálata során tapasztalt sérülésekkel. Megvizsgálja, hogy minden a bejelentésnek megfelelően történt-e. Mindezeket jegyzőkönyvben rögzíti.

A jegyzőkönyv alapján a biztosító, illetve javítóműhely kalkulációt készít arról, hogy szerintük a jármű javítása mennyibe fog kerülni. Megvizsgálják, hogy a javítási költségek ismeretében a javítás gazdaságos lehet-e. Ha gazdaságosan nem javítható az autó, akkor totálkárosnak minősítik és teljes becsült értékét kifizetik a károsultnak. Ezzel nem mindig jár jól a károsult https://www.karrendezes.eu/mennyit-fizet-biztosito-totalkar-eseten/

Ha a jármű gazdaságosan javítható, a biztosító ajánlatot ad a kártérítés összegére. Ezt el is fogadhatjuk, ebben az esetben egy összegben előre kifizetik a javítás jócskán (alá)becsült költségeit. (ebből a költségből az autó legtöbb esetben nem helyreállítható, ezért ne lepődjünk meg rajta ha bármilyen javítóműhely ennél nagyobb költséget számol ki a javításra!!)  Ez a gyorskár, azaz megállapodásos vagy gyors kárrendezés. Ha az összeg nem felel meg, kevésnek tartjuk, akkor kezdjük meg a gépkocsi javíttatását és annak végén, a javítási számla alapján téríti meg az összeget a biztosító. Sok esetben indokolatlanul avultatva, így egy 5 évnél korosabb autóval elszenvedett vétlen baleset is erősen “ráfizetéses” lehet.

Fontos tudnunk, hogy a kártérítés meghatározásakor az autónak csak azokat a sérüléseit veszi figyelembe a biztosító, amelyek a kárfelvételi jegyzőkönyvön rögzítésre kerültek. Ha a javítás során derül ki, hogy van olyan sérülés, ami nem szerepel a gépjármű kárfelvételi jegyzőkönyvön, akkor haladéktalanul pótszemlét kell kérni. (általában a javítóműhely végzi)

A javítóműhely csak akkor kezdheti meg a munkáját, amennyiben a biztosítótól írásban kapja meg hogy a javításért anyagi fedezetet vállal. (fedezetigazolás) Amennyiben rendőrségi helyszínelés is történt, úgy a rendőrségi határozat kiküldése után fog a biztosító fedezetigazolást adni, ami akár 1-2 hónappal is meghosszabbíthatja a kárrendezést!!

Az elkészült autót a javítóműhely számlája alapján fizeti a biztosító, a meghatalmazott javítónak. Az ügyfelet csak az esetleges avulás, illetve Casco biztosításnál az önrésze, cég esetén az Áfa 50 % terheli.

• Jogosítvány másolat
• Forgami engedély másolat
• Törzskönyv másolat
• Meghatalmazás (letölthető dokumentumok között)
• Baleseti bejelentő (kötelező felelősség biztosítás kárrendezésekor)
• Kárbejelentő lap (biztosítónak megfelelő)
• Szállítási számla (amennyiben műszaki mentést illetve szállítást az ügyfél fizette)
• Rendőrségi jegyzőkönyv (amennyiben történt rendőrségi helyszinelés)
• Bérautó számla (amennyiben az ügyfél fizette, illetve jogosult annak elszámolására)
• Cégkivonat
• Aláírási címpéldány
• A tulajdonos/képviselő aláírása a kárbejelentőn
• Áfa nyilatkozat

• Forgalmi engedély

• Vezetői engedély

• Törzskönyv/finanszírozói meghatalmazás

• Tulajdonostól meghatalmazás

• Baleseti bejelentő (kék-sárga)

• Kárbejelentő – (együtt töltjük ki)